Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!

Hetvenöt esztendővel ezelőtt, egy hasonló, kellemes őszi napon, kilenc chicagói magyar:

Dr. Balás Béla, Csanády József, Junkunc Endre, Junkunc Béla, Kovács Árpád, Nagy Gyula, Simkó Károly, Szolinger Nándor és Vámosi János megalapították a Chicagói Magyar Társaságot.

Hetvenöt év, ha személyhez kötjük szinte egy egész életút, ám ha egy szervezet fennállásához, akkor bizony három négy generáció egymást követő folyamatos munkálkodása. Amikor a Magyar Emigráció legutóbbi háromnegyed évszázadát vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az ebben az időszakban hatszor kapott más más mértékű utánpótlást. 

A II. Világháború előtt érkezetteket az azt szerencsésen túlélők követték, őket az 56 osok, majd a sorban a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek menekültjei következtek. A kilencvenes évektől megszűnt a politikai státusz, ekkortól már jobb sorsot remélő világpolgárok érkeztek közénk.

És végül hatodikként, de egyáltalán nem utolsó sorban azokról a mindenkori már itt született másodgenerációsokról kell beszélnünk,

akikbe szüleik oltották az Óhaza és a nyelv iránti szeretetet.

Ma közösen ünnepelünk és emlékezünk.

Szóljon tehát ez a mai nap az elődökről, akiknek ragyogó munkáját lehetőségeinkhez képest, szerényen folytatni kívánjuk.

Mi is lenne erre most alkalmasabb, mint egy részlet a kézzel írt Alapító okiratból, melynek keltezése; 1935 október 16-a.

,,A  testület hivatalos megalakulásának a jelenlevők általi megvitatása után Balás Béla, mint gyűlésvezető elnök, előterjeszti a következő határozati javaslatot: Fentnevezett  jelenlevők, mint egy régi, meghitt magyar baráti kör és egy annak hivatalos megalakulásából származó testület eredeti tagjai,… akik a baráti összetartást eddig is ápolták, valamint a testületi szellemet eddig is sikeresen fenntartották és kimélyítették, elhatározzák a következőket:

Eddigi baráti körüket, a még 1934 év nyarán Magyar Társaság (Hungarian Society) elnevezés alatt, hivatalos testületi formában megalakítják.

Létesítenek itt, Chicagóban egy olyan, határozott célkitűzésű társadalmi szervezetet, amelynek magasabb  rendű szellemi tartalma minden időben a polgárosult keresztény nemzeti hazafiságnak mélységét és eszmei rendíthetetlenségét sugározza ki. Ennek az ősi nemes tradíciókra  alapított szervezetnek tagjai új hazájuk iránti kötelességüket mindenkor úgy igyekeznek teljesíteni, mint méltó leszármazottjai egy ragyogó történelmi múltú és fejlett szellemi nívójú nemzetnek, a magyar nemzetnek.

Végül a fennevezett eredeti alapító tagok kimondják azt, hogy ez a szervezet továbbra is és mindenkor, nem anyagi célok elérésétől, hanem főleg a tisztult emberiség legnemesebbikétől, a faj, a nemzet, az ó és új haza iránt érzett önzetlen hála, szeretet  és megbecsüléstől legyen sugallva, illetőleg az érdemes utódoknak a dicső elődök iránti ünnepélyes kötelességvállalási készségtől és férfias kötelességteljesítési elhatározottságától legyen áthatva és vezérelve az örök időkig.,,

Úgy legyen!

Köszönöm a figyelmüket!